Felülvizsgálat

Főoldal | Felülvizsgálat

Érintésvédelmi felülvizsgálat

Feladata:

annak megakadályozása, hogy a villamos hálózatok és berendezések áramütéses balesetet okozzanak rendeltetésszerű használatuk közben, vagy meghibásodásuk során. A felülvizsgálat célja, hogy szakszerűen ellenőrizve legyen a villamos berendezések megfelelő állapota, valamint a kiegészítő védelmek megfelelő működése ezzel csökkentve az áramütéses balestek megtörténésének valószínűségét!

Az érintésvédelmi megoldások, az aktív részek megérintése mellett az üzemszerűen feszültségmentes fémburkolatok és idegen testek hosszabb ideig tartó veszélyes feszültség alákerülését akadályozzák meg.

a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet alapján érintésvédelem hatásosságának ellenőrzése jogszabályi kötelezettség. A vizsgálat elmulasztása hatóságok által bírsággal sújtható.

40/2017(XII.4.) Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat és alapján az ellenőrzéseket szükséges elvégezni eseményekkor:

  • A berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés). Új családi ház építésekor is szükséges a felülvizsgálat!
  • rendkívüli eseményt követően,
  • átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt,
  • teljesítménybővítés
  • napelemes rendszerek telepítésénél
  • időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.

 

Időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni

1 évente:

  • az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon,
  • hordozható biztonsági transzformátorok estében.

3 évente:

  • szervezett munkavégzés folyik (10/2016 (IV.05) 87. § 9.: természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés kivételével gyakorlatilag minden, amit be kell jeleníteni, még az önkéntes munka is.)
  • potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen,
  • 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezésen,
  • valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
  • jelentős villamos berendezésen:
    • A potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése,
    • a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségen csatlakozó fogyasztói berendezés,
    • a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V-nál nem nagyobb feszültségen csatlakozó fogyasztói villamos berendezés, amely a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A vagy annál nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza,
    • olyan összekötő berendezések, amelyek a fenti pontok szerinti villamos berendezéseket táplálnak.

Szerelői ellenőrzés szükséges:

3 havonta:

  • áram-védőkapcsolón szerelői ellenőrzéssel

 

 6 évente:

  • A 40/2017 (XII.4.) VMBSZ Ngm rendelet (régebbi: Kommunális és Lakóépületek Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet)  körébe tartozó villamos berendezéseken  (pl.: iskolák, művelődési házak, társasházak)

 

EPH rendszer felülvizsgálata gázkészülék beüzemelésekor vagy gázbekötésekor egyszer!

Érdekel
Erősáramú berendezések felülvizsgálata

Minden új villamos berendezést létesítés után beüzemelés előtt, és utána jogszabályban meghatározott időszakonként kötelező villamos szabványossági vizsgálattal kell igazolni, hogy megfelel a létesítési és biztonsági szabványoknak, rendeleteknek.

Felülvizsgálat kettő részre bontható!

Időszakos

Az időszakos tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat során a meglévő villamos berendezések állapotát vizsgáljuk felül, annak érdekében, hogy megelőzzük a villamos tűz és robbanás veszélyeket.

Első felülvizsgálat

Minden felújított, vagy újonnan létesített villamos berendezésen (napelemes rendszeren is), valamint telephely bővítés során is végzünk hasonló vizsgálatot minta a tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat. Fontos ebben az esetben a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján „Villamos beredendezések első felülvizsgálatának” hívjuk és lényegében részeletesebb vizsgálatról is beszélhetünk! Ebben az esetben csak hibátlan jegyzőkönyv adható ki!

Az időszakos vizsgálatnál 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel alapján a MSZ 10900:2009 szabvány kell alkalmazni, míg az első felülvizsgálat során  MSZ 60364:2017 szabvány a mérvadó.

Az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvet az illetékes Katasztrófavédelmi kirendeltség ellenőrizheti, hiánya esetén bírságolnak és kötelezik az üzembentartót, illetve a tulajdonost a haladéktalan pótlásra.

Az időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat vonatkozik:       

  • a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket
  • közösségi, közintézmények pl.: iskolák, művelődési házak
  • kereskedelmi épületek
  • ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények,
  • lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes vagy áthelyezhető építmények,
  • kikötők
  • napelemes rendszerek, elektromos autó töltő állomás
  • munkahelyek, üzlethelyiségek, irodaépületek, gyárak, üzemek, kereskedelmi épületek
  • Szabadtéren elhelyezett minden villamos berendezés

Következő villamos berendezéseire terjed ki:

  1. váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
  2. a készülékek belső áramkörét kivéve minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata és
  3. szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés

 Mikor, milyen gyakorisággal?

  • robbanásveszélyes besorolású építményben vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  • tűzveszélyes, illetve nem tűzveszélyes építményben legalább 6 évenként.

 Mit tartalmaz a tűzvédelmi felülvizsgálat?

  • Tűzvédelmi felülvizsgálatra kötelezett villamos berendezések szemrevételezéses és műszeres vizsgálatát;
  • Mérési eredmények elemzését, kiértékelését;
  • Feltárt hibák és a hiányosságok kijavítására tett javaslatokat;
  • Minősítő Irat elkészítését

Az erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálatát és a Minősítő Iratot az érvényben lévő MSZ HD 60364:2017 szabvány alapján végezzük. A Minősítő Iratot digitális (.pdf) formátumban és nyomtatott változatban is a megrendelő rendelkezésére bocsátjuk.

 Vizsgálat módja

  • Ellenőrizzük, hogy a villamos szerelés az akkor érvényes szabványoknak megfelelően lett kialakítva. A helyiség jellegének és tűzvédelmi besorolásának még most is megfelel a villamos kivitelezése.
  • Az ellenőrzés szemrevételezésből, műszeres vizsgálatból és minősítő irat készítéséből áll.
  • A tűzvédelmi felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása.
  • A tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak.

A felülvizsgálat díját a vizsgált erősáramú berendezések jellege, minősítési pontok száma, valamint a hálózat paraméterei határozzák meg. A vizsgálat volumenétől és több felülvizsgálat egy időben történő elvégzésétől függően kedvezményes árajánlatot kínálunk.

Érdekel
Villámvédelmi felülvizsgálat

Mi a villámvédelem célja?

A villámvédelem célja az, hogy villámcsapás által okozott baleseteket, sérüléseket, anyagi károkat megakadályozzák, ill. mérsékelik a villámcsapás okozta károkat. Ennek legjobb módja az előírások alapján a megfelelő kockázat elemzéssel létesített villámvédelem, valamint a villámvédelem hatásosságának rendszeres ellenőrzése és mérése. A rendszeres felülvizsgálat során feltárják a védelem károsodásait és az esetleges az a épület jellegének és környezetének villámvédelemre hatással levő paramétereinek változását.

Mi szabályozza?

Felülvizsgálati kötelezettségét és annak gyakoriságát a mindenkori hatályban lévő Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő! Jelenleg az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott OTSZ szabályozza.

Kiknek kötelező a villámvédelmi felülvizsgálat?

Minden villámvédelemmel ellátott épületnek vagy építménynek meg kell felelnie a létesítéskori szabványban, illetve rendeletben előírt műszaki paramétereknek és a villámvédelmi felülvizsgálatot is ezen létesítéskori előírások alapján kell elvégezni.

Mikor, illetve milyen gyakorisággal?

Minden új létesítésű villámvédelmi rendszeren, épületen el kell végeztetni használatba vétel, üzembe helyezés előtt! Ezt követően az alábbi időszakonként!

  • A 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként,
  • egyéb esetben (tűzveszélyes és nem tűzveszélyes építményben) legalább 6 évenként,
  • a védett épület vagy építmény bővítése, átalakítása, illetve környezetének megváltozása esetén,
  • a villámvédelmi rendszert ért közvetlen villámcsapás, sérülés vagy korrózió esetén felül kell vizsgálni, hogy továbbra is eltudja-e látni a védelmi szerepét.

Kik kérhetik a villámvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvet?

A villámvédelmi szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyvet az illetékes Katasztrófavédelmi kirendeltség ellenőrizheti, hiánya esetén bírságolnak és kötelezik az üzembentartót, illetve a tulajdonost a haladéktalan pótlásra.

Nem norma szerinti villámvédelmi felülvizsgálat

  • A 2011. október 6. előtt létesített villámvédelmi berendezést (felfogó, levezető, földelés) az MSZ 274-1…4. szabványsorozat alapján kell felülvizsgálni.
  • a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább             3 évenként,
  • b) egyéb esetben (tűzveszélyes és nem tűzveszélyes építményben) legalább 6 évenként,
  • c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
  • d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, Megjegyzés: A 2015. március 5. előtt készült “C” “D” és”E” tűzveszélyességi helyiségben készült felülvizsgálatok minősítő iratának érvényessége 6 év marad. A rendelet visszamenőleg nem módosítja azokat.

Norma szerinti villámvédelmi felülvizsgálat

Azoknál az épületeknél, amelyek 2011. október 6. után létesültek az MSZ EN 62305-1…4. szabványsorozat műszaki paraméterei alapján kell a villámvédelmet megtervezni, létesíteni és felülvizsgálni a következő gyakorisággal.

  • LPS I és LPS II osztály esetén legalább 3 évenként,
  • egyéb esetben legalább 6 évenként, felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

Mit tartalmaz a villámvédelmi felülvizsgálat?

  • Villámvédelmi felülvizsgálatra kötelezett építmények szemrevételezéses és műszeres vizsgálatát;
  • Mérési eredmények elemzését, kiértékelését;
  • Feltárt hibák és a hiányosságok kijavítására tett javaslatokat;
  • Minősítő Irat elkészítését 2 db nyomtatott, igény esetén digitális (.pdf) formátumban is.

A villámvédelmi felülvizsgálatot és a Minősítő Iratot az érvényben lévő MSZ HD 62305 szabvány alapján végezzük. A Minősítő Iratot digitális (.pdf) formátumban és nyomtatott változatban is a megrendelő rendelkezésére bocsátjuk.

A felülvizsgálat díját az épület és a villámvédelmi berendezés jellege és paraméterei határozzák meg. A vizsgálat volumenétől és több felülvizsgálat egy időben történő elvégzésétől függően kedvezményes árajánlatot kínálunk.

A villámvédelemnek több fokozata van:

1.A külső, vagy elsődleges villámvédelem az épület tetőszerkezetét védi , villámhárító eszközök segítségével.

A villámhárító egy az épület legmagasabb pontján elhelyezett vezető, amely közvetlen galvanikus kapcsolatban áll a földdel egy földelő szonda segítségével. A külső villámvédelem feladata tehát az, hogy közvetlen villámcsapás esetén a villám becsapási talppontot károkozás nélkül a villámhárító felfogóján képezze és a villám-áramot, megfelelő keresztmetszetű és villamosan jól vezető áramúton biztonságosan levezesse a földbe.

 

2. A villámhárító azonban nem véd a villám másodlagos hatásaitól. Amennyiben villamos vezeték van az épület közelében (szabványos hálózat, telefon, internet, stb.), ezeken keresztül a villámcsapás okozta túlfeszültség egy része bejuthat a villamos hálózatba. Az otthonokban kiépített szokásos védelmek csak a túláram ellen védenek (kismegszakító), vagy érintésvédelmi feladatokat látnak el (FI-relé). Eszközeink védelme érdekében a villámhárító mellett többlépcsős túlfeszültségvédelmet is alkalmaznunk kell. A belső villámvédelem feladata a villám-áram behatolásának megakadályozása a külső villámvédelem által védett térrészekbe.

Egy többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer erősáramú (400/230V) hálózatok esetén általánosan három fokozatból áll. Az 1. osztályú („durvavédelmi”) fokozat célja a nagy energiájú részvillám-áramok levezetése, a 2. osztályú („közbülső”) védelmi fokozat feladata az energiájuktól megfosztott túlfeszültségek korlátozása, míg a 3. osztályú („finomvédelmi”) fokozat a túlfeszültség-hullámok további korlátozását végzi.

Érdekel